Tegnap éjjel 2 körül, miután befejeztem a csetelést, és megnéztem egy filmet, ami túl ciki ahhoz, hogy leírjam a címét ide, kifeküdtem a teraszra a babzsákfotelomban, és ezt hallgattam.
Viva La vida!
Nem tudom megunni ezt a számot. Eszméletlen jó! Folyton ezt hallgatom.
Néztem a csillagokat, élveztem a hűs szelet, és azt hiszem a japánok erre az érzésre használják azt a szót, hogy "moe".
Végre újra az albérletemben vagyok. Bár hétvégére megint csak egyedül maradok, mert minden ismerősöm elhagyja a várost, ahogy szokta... Azért mégiscsak jó lesz. Mindjárt indulok edzeni. Szinte ekörül forog a napom. Ez nem jó, tudom... Kicsit magányos vagyok. Ahhoz képest mindenképp, hogy az egyetemen mennyire közösségi ember voltam. Ahogy az amcsik mondanák, social butterfly.
Na ez a post megint nem szól semmiről :)

OMG! Egy ideje már nem léptem be a myspace oldalamra, most belépek, és vagy 6 szülinapi köszöntő várt! Van egy rakás vadidegen contact-om, tudjátok milyen a myspace, de hogy még fel is köszöntsenek a szülinapomon... ez megelepett :D
De jól esik, így egy hónap távlatlából is.