A nyelvem folyton odatéved a számban. Recés a széle, még új, most tömték. Fiatal doki volt, ideges, amiért a reméltnél több munkát adtam neki, amikor amúgyis el volt maradva a napi ütemtervével. Értem én, csak sokkal kedvesebb fogdokikhoz vagyok szokva. Nem kérdezett semmit, beadta az érzéstelenítést és munkához látott, majd a végeztével kilökött az ajtón. Még szerencse hogy tudom mi ilyenkor a teendő. Pár órát nem enni, este nem fogat mosni...
Azt mondta, ha ez a tömés letörik, akkor koronára lesz szükségem. Ez fájt a legjobban. Mindig volt pár lyukas fogam, betömték, de büszek voltam rá, hogy vigyázok a fogaimra. Nem volt komolyabb bajom velük.
Valahogy e szavak hallatán úgy éreztem kudarcot vallottam.
Gyorsan felvidított a kedvenc játékboltom a közelben. Be kellett néznem, most költöztek új épületbe. Csigának meg is találtam a tökéletes karácsonyi ajándékot.
Elérzéstelenített szájjal kérdezem az eladó srácot, hogy hová helyezték a szexi anime babákat. Úgy hangozhattam mint egy beteg pszichopata, aki nagyon zavarban van. Fennt voltak az emeleten, de eszméletlen sokba kerültek. Nem baj, mert az emeleten találtam valami sokkal jobbat. Mikor levittem fizetni a srác nagyot nevetett.
- Hát ez nem túl szexi.
- Tudom, de ez most felülírta a korábbi elképzelésem.
:)
Jó lenne ha ilyen könnyen letudnék másokat is. Vagy Csigának csak azért könnyű vásárolnom, mert mindenki másnál jobban ismerem? Nem ismerem eléggé a húgomat? Ezért van az hogy fogalmam sincs mit vegyek neki? És a szüleim...? Apa a legnehezebb. Ő mindig nehéz.
Persze a saját ajándék kvótámat mindig tudom mire költsem. Azonnal. Tavagy Guitar Hero, idén Nintendo DS! Citromzöld.
Nagyon cool!
2008. december 8., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése